Tüske Pince

Még a nyolcvanas évek végén, amikor szövetkezeti tagként, mint ágazatvezető dolgoztam a helyi termelő szövetkezet 300 ha-os szőlőskertjében (jelzem -nagy játszótér volt) elkezdett foglalkoztatni a gondolat, hogy a helyi hagyományok szerint nekem is kellene némi saját bort készítenem.

Az első telepítésem Baranyavölgy egyik sarkában lett ültetve, az akkori igényeknek megfelelően. Tehát a sortávot a Tsz traktor nyomtávjának való 3,2 méterre tűztem ki. Minthogy én már akkor is vörösbor párti voltam, a Kékfrankos és a Cabernet nem maradhatott ki. Apám az istenért sem szerette volna meg a vöröst, tehát némi Chardonnay és Olaszrizling is ment a 800 négyszögölbe. A kilencvenes évek elején már két hektár termett.

1994-ben volt lehetőségem a szövetkezetben lévő családi területek visszaszerzésére, ezáltal a birtokméret azonnal megduplázódott. A termés nagyobbik része ekkor még a kollégáimnál hasznosult, a kis pincémnek ekkora kapacitása nem volt.

1995 május végén kaptam egy invitálást egy szakmai útra Bordeaux-ba. Ez újabb és meglehetősen széles rálátást adott, ezek szerint lehet ezt így is csinálni.

Jelenleg 10 ha saját és 2,5 ha bérelt ültetvényen termelek évi 30 000 palacknyit és még némi helyben elkopó folyóbort. A kilencvenes évek ültetvényei már a múlté, a tenyészterület, a fajták szétszórtsága indokolta a váltást. A kezdeti fajták a fehérek kivételével most is megvannak, de az igényeiknek megfelelő fekvésekben és művelésmódokban.
A vállalkozás a nevét – Tüske pince- a feleségem nagyapjáról kapta. Ő egy jó eszű parasztember volt akit a huszadik század történelme igencsak körbedobált. Beleszületett egy akkoriban tipikusnak számító kisparaszti családba. (4-5 hold szántó-1 hold szőlő-egy tanya-két ló és némi apró jószág) Mivel sokan voltak testvérek, az örökség oszlott, csak nősüléssel lehetett némi birtoknövekményt elérni. Második világháborút végigharcolta, fogságba esett, de hazajutnia csak a háború befejeződése után sikerült. Ez idő alatt az otthon maradt asszonyok művelték a gazdaságot. 1945-ban az akkori nagybirtokok felosztásával neki is jutott némi juttatott föld. A hatvanas években a Tsz szervezést nem kerülhette el, innen ment nyugdíjba.

(forrás: www.tuskepince.hu)